A régebbi darabok 500e – 1 millió forinttól, míg az újabb modellek 1,5 – 2 milliótól egészen a 150 millióig megtalálhatóak. Az átlagár 5 – 15 millió között.

Annak ellenére, hogy a cég az órakészítés egyik legmeghatározóbb szereplője, idestova 185 éve, nem ismert eléggé ahhoz, hogy igazi rajongás vegye körül, már az óramániásokat leszámítva. Ehhez talán hozzájárul az is, hogy alapvetően nem jellemző rá a nemesfémek olyan mértékű használata, mint ahogy azt a Patek erőlteti. Sportos modelljeiben mindig ott van valami kifinomult hagyománytisztelet, ami a vagány arcokat távol tartja az óráktól. A műkedvelők pedig mintha kevesebb sportórát vásárolnának. A hétköznapibb óráik túl konzervatívak, a csúcskomplikációkat tartalmazó modellek viszont igencsak drágák ahhoz, hogy az a luxusipar olyan tömegcikke legyen, mint amit a Rolex legtöbb modellje képvisel.

A cég ősét Antoine Lecoultre alapította 1833-ban, Svájcban. Az alapító autodidakta módon tanulta ki az órásmesterséget, és bizony az „iparág” egyik legnagyobb őstehetségét tisztelhetjük személyében. Manufaktúrája megalapítását követően alig több mint 10 évvel, 1844-ben megalkotta az akkori idők legpontosabb mérőjét, az ún. millionometer-t, ami egyedülálló módon képes volt ezredmásodperc pontossággal mérni az időt. 1847-ben mindezt megfejelte az első koronával felhúzható órával, ami korszakalkotó újítást lényegében a mai napig nem váltotta fel semmi, a mechanikus órák világában. 1874-ben a kis manufaktúra az első igazi svájci óráscéggé vált. 200 alkalmazott, két új gyárépület és olyan szerkezetek megalkotásával, mint a kronográf és a fly-back kronográf, vagy a percütő. 1890-ben már 500 alkalmazottal, 125 különböző óraszerkezet gyártott, összesen 31 komplikációval. A kor legösszetettebb szerkezeteit a LeCoultre & Cie. alkotta. Mesteri szakértelmüket mi sem példázza jobban, mint a tény, hogy 1902 és 1932 között a LeCoultre cég gyártotta a Patek Philippe órák legtöbbjének szerkezetét.

A márka jelenlegi nevében szereplő másik órásmester, Edmond Jaeger, a francia órás, az aktuális LeCoultre sarjt 1903-ban ismerte meg, amikor is versengésbe kezdtek, hogy melyikük alkotja meg előbb az első, igazán ultravékony órát. E „csatának” végül barátság, majd együttműködés lett az eredője. A versenyt egyébként a LeCoultre & Cie. nyerte, megalkotva a világ sokáig legvékonyabb, mindössze 1.38 mm magas szerkezetét. A máig az egyik legnépszerűbb és legikonikusabb JLC óra, a Reverso 1927-ben született. 1928-ban aztán elkészíti a cég az örökmozgó koncepciójához legközelebb álló óraművet, az Atmos asztali órát, amely a levegő hőmérséklet- és nyomásváltakozásából nyer energiát.

Lényegében felhúzás, hordás, vagy bármi más, mozgási vagy elektromos energián alapuló erőforrás nélkül járni képes óra, a mai napig egyedülálló. 1929 – a világ legkisebb szerkezete, mindössze 1 gramm. 1931 – a világ első, 8 napos járástartalékkal rendelkező órája. 1937 – a LeCoultre és a Jaeger „családi vállalkozások” egyesítik erőiket és megszületik a ma is ismert márkanév. 1950 – az első mechanikus ébresztős óra, a Memovox. És hosszasan folytathatnánk, de talán a fentiekből is látszik, hogy a márkanév mögött minden idők legjobb, legpontosabb, legmegbízhatóbb óraszerkezetei készülnek idestova 185 éve, melynek jelenlegi tulajdonosa a Richemont Csoport.

Komplikációk terén az egyik legmeghatározóbb óramárkával állunk itt szembe, mind a mai napig. Csúcsmodelljeiben lényegében mindent megkapni, mi szemnek és fülnek ingere.

Egyediség tekintetében ugyanakkor leginkább az ikonikus, téglalap alakú Reverso, ami említésre érdemes, ami a JLC kínálatát illeti. Sajnos azonban túl kicsi, a maga korszakalkotó formájával együtt is inkább konzervatív modell. Legalább is ahhoz, hogy manapság megörüljenek érte a fiatalok.